A parlagfű elleni védekezés elsősorban az ingatlan, a termőföld tulajdonosának, illetve használójának a kötelezettsége. A hatóság feladata ezért csak a közérdekű védekezés elrendelésére terjed ki.
A parlagfűvel fertőzött területek felkutatása külterületen a járási hivatalok, belterületen az önkormányzat jegyzőjének hatásköre.
2019. január 1-től a földhasználó folyamatosan köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.
A védekezés legegyszerűbb módja a kaszálás, esetleg a vegyszeres gyomirtás. A művelési cél nélküli talajbolygatás csak serkenti az egész szezonban folyamatosan csírázó parlagfű szaporodását.
A törvény hatálya kiterjed az ország teljes területére és az összes ingatlantulajdonosra.
A hatóságok eljárásukat nemcsak termőföldön folytatják le, - amelybe a zártkertek is bele tartoznak - hanem belterületen, ipari, kereskedelmi és egyéb telephelyeken, utak, vasutak, vízpartok mentén is. A törvény lehetőséget ad - szigorú eljárási rendben - hogy a parlagfűvel erősen fertőzött, rosszul művelt haszonnövény állományban is elvégezhessék a hatósági védekezést.
A védekezés alapvető jogokat is érint. A törvényi szabályozás a közvélemény elvárásából - a nagyszámú allergiás beteg érdekében - az egészséges környezethez való jogot ezúttal a tulajdonjog elé helyezi, így a közigazgatási eljárás általános szabályait betartva a védekezés zárt ingatlanon, telephelyen is elvégezhető.
A hatósági védekezést elrendelő határozatok a helyi önkormányzat hirdetőtáblájára kerülnek kifüggesztésre.
A hatósági védekezés eljárásának teljes költségét köteles a föld használója, tulajdonosa megtéríteni, amely akár több tízezer forint is lehet hektáronként. Ez nem azonos a növényvédelmi bírsággal, amely 15 000 és 5 millió forint közötti összegben az eljárás költségén felül kerül kiszabásra.
A költségek meg nem fizetésük esetén adók módjára behajthatóak.
Megjelent a Gyöngyöstarjáni Hírmondó 2019. júliusi számában