Kapubejárók, parkolók építése közterületen

Az önkormányzat egyszerűsített engedélyeztetési eljárással szeretné segíteni azokat az ingatlantulajdonosokat, akik kapubejárót vagy parkolót szeretnének ingatlanuk előtt építeni.
A következőkben összefoglaljuk azokat a szabályokat, amelyek betartásával sok későbbi bosszúságtól kímélheti meg magát, ha építkezésbe fog. Először is érdemes tisztázni a fogalmakat.

A kapubejáró
A kapubejáró az ingatlanra való ki- és behajtásra szolgáló létesítmény, melynek a szélessége nem több, mint 4 méter. A legfeljebb 4 méter szélességű kapubehajtó és járda burkolatának felújításához csupán a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal által kiadott közútkezelői hozzájárulásra van szükség.

A parkoló
Amennyiben a burkolat szélesebb, mint 4 méter, úgy a bejáró a jogszabályok értelmében parkolás céljára is használható, ennek építéséhez már engedélyre van szükség. Az engedélyezési eljárást ebben az esetben is a Gyöngyöstarján Község Önkormányzatánál kell kezdeni, ahol kezdeményezik a szükséges tulajdonosi engedélyek kiadását. Ha parkoló építését tervezi, a következő tanácsokat érdemes megfogadnia.
1.    A kapubejárót az előírt maximális szélességben fizikailag el kell határolni, erre alkalmas lehet a kiemelt szegély, de zöldterülettel vagy korláttal is megoldható.
2.    A parkolók építése közlekedési hatósági engedélyhez kötött tevékenység. A kérelmezőnek engedélyezési – és később kiviteli – tervet kell készíttetnie, és csatolnia kell a dokumentációhoz. A tervezési díj több százezres költség is lehet, mely alapvetően az építési munka becsült kiviteli költségétől, a feladat bonyolultságától függ.
3.    Tekintettel arra, hogy a parkoló megépítése zöldterület megszűnésével jár, szükséges hozzá a polgármester tulajdonosi döntése. A parkolók terveztetését a szakbizottsági és előzetes tulajdonosi döntés után célszerű elkezdeni, így nem keletkezhet az ügyfél részéről felesleges kiadás.
4.    Javasolható, hogy a zöldterület parkoló céljára történő átalakítása – nem nagy gépjárműterhelés esetén – olyan vékonybordás műanyag burkolattal történjen, aminek legalább 85%-a továbbra is beszámítható zöldterületnek, továbbá biztosítható, hogy a betonbordás-gyeprácsos burkolat felmelegedése esetén ne égjen ki a gyep.
5.    Ha a szakbizottság a zöldterület átalakítására vonatkozó döntést meghozta, akkor célszerű a végleges terveket elkészíteni, ehhez be kell szerezni a polgármester és az útkezelő jóváhagyó döntését is.
6.    Ha megépült a parkoló, azt hatósági engedély alapján forgalomba kell helyezni. Az így megépített parkolók közforgalom számára megnyitott parkolók lesznek, tehát nem biztosítható, hogy azokat csak az építtető használja.
7.    Fontos, hogy a közterületen megépített parkolók üzemeltetési költségét az önkormányzat nem tudja felvállalni, ezért a kérelmezőnek előzetesen nyilatkoznia kell, hogy vállalja a parkolók megépítésével és fenntartásával kapcsolatos költségeket.
8.    Ha a parkolókra valamilyen oknál fogva már nincs szükség, az eljárást a fentiek szerint kell végig járni – tulajdonosi hozzájárulást kell kérvényezni, majd szaktervező által készített tervet kell készíteni a parkolók elbontására. Ezt követően a közlekedési hatósági engedélyezési eljárás után lehet elbontani a parkolót, melynek szintén költségvonzata van: bontás, szállítás, lerakóhelyi díj.
Amennyiben a forrásuk rendelkezésre áll, és parkolót kíván építeni, úgy a helyszínről készült fényképet, helyszínrajzi vázlatot csatolva szíveskedjen kérelemmel fordulni a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatalhoz

Az esővíz elvezetése fontos feladat!
Egy település életében elengedhetetlen feladat a csapadékvíz-elvezető rendszer alapos megtervezése és kiépítése, hiszen amellett, hogy nagyon hasznos, a víznek elképesztő ereje van, és mivel sajnálatos módon, nem csak a kertben, a veteményesre esik, mindenképpen foglalkozni kell vele. A hirtelen lehulló, nagy mennyiségű csapadék –amire sajnos mostanában egyre többször lehet majd számítani, klímaváltozás miatt– iszonyatos erővel rendelkezik, hatalmas károkat okoz. Érdemes tehát kontroll alatt tartani: összegyűjteni és elvezetni. Ez általában két módon történik hazánkban: zárt vagy nyílt árkos rendszerrel.
Zárt rendszerrel többnyire belvárosi részeken találkozhatunk, mivel kevés a hely, a csapadékvíz csatorna a föld alatt fut, ahová az út szélén elhelyezett lefolyókon keresztül jut be a víz. Kertvárosban, falun viszont leginkább a nyílt árkos rendszer jellemző. Mindkettő megállja a helyét és elvégzi a feladatát, ha megfelelően van méretezve, kialakítva és fenntartva. Elterjedt probléma azonban a meglévő árkok felszámolása is. Az autók uralma ezen a területen is egyre több problémát okoz.

Minek ide árok? Itt pont jó lenne parkolni!
Adja magát a megoldás: „töltsük fel az árkot!” Néhány köbméter föld és máris, plusz három autó elfér a ház előtt. Fantasztikus, de hová kerül az esővíz? Ezen általában már nem gondolkoznak el az emberek, az árok szorgos elföldelése közben. Most elárulom: nagy valószínűséggel a szomszéd pincéjébe.
Vannak persze, akik legalább beraknak az árok aljára egy csövet, ami vagy összeroppan majd a föld és az autók súlya alatt, vagy nem. Vagy elég nagy az átmérője a víz elvezetéséhez, vagy nem. Ezzel le van tudva a vízelvezetés. Azonban, ha valaki feltölti az árkot, vagy befedi és nem elég nagy a beépített cső átmérője, ne adj’ isten eltömődik, akkor nagy esők idején a víz elkezd felduzzadni, aztán kifolyni az árokból. Hová? A szomszéd házára, kertjére, pincéjébe.

Ne felejtsük el, hogy a kerítés és az út közti terület –beleértve az árkot– még véletlenül sem tartozik az ingatlanhoz, nem az ott lakó tulajdona. Az bizony közterület, amit ugyan kötelessége a lakónak karbantartani (pl.: füvet nyírni), de alakítani már nincs joga. Ahhoz, hogy az árokhoz hozzányúljunk, önkormányzati engedély kell, továbbá szakemberrel meg kellene terveztetni a lefedés módját is. Ami ugye pénzbe kerül, „fele annyiért meg a szomszéddal ketten belapátoljuk a földet”. És sokszor így is lesz. Érdemes azonban tudni, hogy az illegálisan lefedett árkok fölszámolásához az önkormányzatnak joga van, sőt szankciókkal is élhet.
A csapadékvíz elvezető árok az út tartozéka, feladata az úton és a járdán keletkező csapadékvíz elvezetése, nem a magáningatlanokon keletkező csapadékvíz elvezetése.
A magáningatlanokon keletkező csapadékvíz megfelelő elhelyezése, szikkasztása telken belül az ingatlan tulajdonos feladata, amiről köteles gondoskodni.
Kifizetődő tehát először az önkormányzatot értesíteni, segítséget, tájékoztatást kérni a témában. A településnek lehetősége van megtiltani az árkok lefedését, módosítását és egyéb előírásokat megfogalmazni a kocsi behajtók kialakítására vonatkozóan. Alapvető elvárás, hogy semmivel ne korlátozzuk az árok funkcióját, víz-visszaduzzasztást ne okozzunk, más tulajdonában kárt ne tegyünk. 
 

Az engedélyezési eljárásról szóló tájékoztatóért kattintson ide!

További információt a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatalban Paulenka Hajnalka községüzemeltetési ügyintéző nyújt a 37/372-025-ös telefonszámon vagy ügyfélfogadási időben személyesen.

Közzétéve: 2022. június 3.