Információk szálláshelyek üzemeltetői részére

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet alapján a szálláshelyek típusai:

- szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely és reggeli szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak a szálláshely-szolgáltatás keretében, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy,

- panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett a reggeli szolgáltatás kötelező, és ahol a hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb huszonöt, az ágyak száma legalább tizenegy,

- kemping: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített, külön zárt területen működő szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgálólétesítményeket és szolgáltatásokat [így különösen: tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, energiaellátás, digitális információ (WIFI), portaszolgálat] biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik,

- közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább három, az ágyak száma legalább tizenkettő,

- egyéb szálláshely: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 40. pontjában meghatározott egyéb szálláshely,

- falusi szálláshely: a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 1/3. mellékletében (a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti és partközeli településeinek jegyzéke) nem szereplő települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, vagy a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található olyan magánszálláshely vagy egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt kerüljenek bemutatásra.

A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet alapján alkalmi szálláshelynek minősül

1. a bivakszállás,

2. a hegyi menedékházban kialakított szükségszállás;

b) rövid idejű tartózkodást biztosító szálláshelynek minősül

1. a nomád táborhely,

2. a hegyi menedékházból a kulcsosház és a matracszállás,

3. a pihenőházból a vendégszállás;

c) átmeneti tartózkodást biztosító szálláshelynek minősül

1. az üdülő,

2. a gyermek- és ifjúsági tábor,

3. a hegyi menedékházból a turistaház.

Pihenőház az a hivatali szállás – nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásának időszakában –, amely éves forgalmának legalább 90%-ában, a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 8. §-ának (5) bekezdésében meghatározott esetben éves forgalmának legalább 80%-ában a munkavégzéssel kapcsolatban a távollakó, másutt bejelentett lakással rendelkező dolgozók részére e célra létesített vagy átalakított, végleges vagy ideiglenes rendeltetésű létesítményben átmeneti vagy huzamos ideig szállást, valamint konyha-, illetve étkezőhasználati lehetőséget biztosít és legalább a „C” kategóriájú pihenőház minősítési követelményeinek eleget tesz. Pihenőháznak minősül különösen a munkásszállás.

A szálláshelyek igénybevétele után az igénybevevő idegenforgalmi adót köteles fizetni, mely alól csak a helyi adókról szóló törvényben foglaltak esetén mentesül.

Idegenforgalmi adó ügyekben, valamint valamennyi szálláshely esetén Gyöngyöstarján területén a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője az illetékes hatóság.