Gyöngyöstarján
A településen lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat rendben, szemét- és gyommentes állapotban tartani, az ingatlanon a károsítók ellen szükség szerint védekezni.
Az ingatlant határoló gyalogos közlekedésre szolgáló gyalogút, járda és a mellette lévő burkolatlan terület (árok) tisztántartása az ingatlantulajdonos kötelessége. A burkolatlan közutak belterületi szakasza mentén lévő épületek tulajdonosai kötelesek a közút középvonaláig terjedő területet tisztántartani. Ez a kötelezettség a telekre, bekerített vagy bekerítetlen, illetve használaton kívüli belterületi ingatlanra is kiterjed.
) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a házhoz vagy telekhez kapcsolódó járdaszakasz és nyílt vízelvezetésű árok, vagy a zöld sáv teljes területének a tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, a járda (járda hiányában 1,5 m széles sáv) és a járműsáv közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemétmentesítéséről, síkosságmentesítéséről. Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlant határoló gyalogút (járda) mellett felburjánzó gaz irtására is (gyommentesítés) olymódon, hogy az útburkolat ne károsodjon. Az összesöpört szemetet háztartási szemétként kell kezelni.
Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) a nyílt vízelvezetésű árokban köteles a vízelvezetést a levágott fű, gaz összegyűjtésével, az iszap és hordalék kitakarításával biztosítani.
Amennyiben az árkok, átereszek tisztítását nem az önkormányzat szervezte meg, az összegyűjtött földet és egyéb anyagot köteles az ingatlantulajdonos a saját ingatlanán, a vizek természetes folyását nem akadályozó módon elhelyezni.
Gondozatlan gyalogút (járda) tisztántartását, hó eltakarítását, síkosságmentesítését az Önkormányzat kötelezettek költségén elvégeztetheti.
(Gyöngyöstarján Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004 (V.1.) önkormányzati rendelete a helyi környezet védelméről)
A termelő, illetve a földhasználó köteles
a) a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni;
b) a zárlati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni;
c) az a) pont alá nem tartozó egyéb károsítók ellen védekezni, ha azok más, különösen a szomszédos termelők növénytermelési, növényvédelmi biztonságát vagy az emberi egészséget bármely módon veszélyeztetik, valamint figyelembe venni az integrált gazdálkodás alapelveit, továbbá a környezet és a természet védelmét.
(2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről)
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvényben előírt védekezési kötelezettség elmulasztása
1. belterületen:
kevesebb, mint 50 m2: 15 000 Ft
50 m2, vagy nagyobb, de 200 m2-nél kevesebb: 15 000–50 000 Ft
200 m2, vagy nagyobb, de 1000 m2-nél kevesebb: 50 000–100 000 Ft
1000 m2, vagy nagyobb, de 1 ha-nál kevesebb: 100 000–750 000 Ft
1 ha, vagy nagyobb: 750 000–5 000 000 Ft
(194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről)
A levegővédelmi követelmények megsértéséhez kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértéke
Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetőleg használója, a közterületek tisztaságáért, porzás mentesítéséért felelős nem teljesíti rendszeres karbantartási és tisztántartási kötelezettségét: 100 000 Ft
(306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről)
Megjelent a Gyöngyöstarjáni Hírmondó 2019. júliusi számában